Pécs 2010

A magyar művészeti élet és pedagógus társadalom meghatározó alakjai, munkásságukat, életművüket bárki bátran állíthatja követendő példaként önmaga elé. Művészi munkájukkal összhangban tiszta gondolkodású, felelősségteljes alkotásra, életvitelre tanítják szűkebb…

Balikó Zoltán, aki 1917. augusztus 7-én születtél Kőszegen egy tősgyökeres lelkészcsalád legkisebb gyermekeként és 2005. december 15-én távoztál közülünk Pécs megbecsült polgáraként, aki ezen a képen Rozi unokáddal vagy látható. A legkisebbet, Benjámint már nem érhetted…

Horváth Adolf Olivér a "Mecsek botanikusa", Pécs város díszpolgára, a magyar botanika kiemelkedő alakja volt. Kutatta a Mecsek és környéke növénytársulásait, tudományos cikkeket írt, kongresszusokon vett részt Európában, USA-ban és Japánban is. Nála jobban senki sem…

Németországból, Thüringiából a 18. században Magyarországra betelepült család. A család tagjai a 19. század első harmada és a 20. század nyolcvanas évei között, több mint másfél évszázadon át Pécsett fazekassággal, kályhagyártással- és építéssel foglalkoztak több…

Jogi diplomáját Pécsett szerezte. Az orvostudomány kandidátusi fokozatát 1995-ben nyerte el orvosetika témájú disszertációjával. A Pécsi Orvostudományi Egyetem Magatartástudományi Intézetében oktatott orvosi etikát több mint 20 éven keresztül. Az utóbbi tíz évben tudományos…

Molnár Farkas Pécsett született 1897. június 21-én. A Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziumában érettségizett. Budapesten a Műszaki Egyetem építészmérnöki karán szerzett diplomát. A húszas évektől Németországban tevékenykedett W. Gropius mellett, mint a Bauhaus egyik…

A Janus Pannonius Múzeum régészeként a baranyai falvak sokaságát bejárta régi ásatások helyét azonosítva, új leletmentéseket végezve, szívvel-lélekkel mentve a múlt emlékeit. Munkái között olyan fontos ásatások voltak, mint az első hitelesen feltárt római kocsitemetkezés…

Pécsett érettségizett. Sopronban, 1944-ben lett bányamérnök. Vasason kezdett dolgozni, ahol 1945-ben már üzemvezető. 1951-ben áthelyezték Pécsbányatelepre, Széchenyi István aknára. 1952-ben megszervezi a Pécsi Szénbányászati Tröszt Kutatási Osztályát. 1973-től…

„Első mestere Rippl-Rónai József volt, majd Párizsban képezte magát, ahol az Abstraction-Création csoporthoz csatlakozott. 1940-ben hazaköltözik és Pécsett telepszik le. Színvilága, formanyelve a pontos megfigyelésen alapuló ábrázolástól a konstruktív, a geometrikus és…

14 éves korában csillés lett Dortmundban. 1900-ban befejezte a felsőfokú bányaiskolát. A Ruhr vidéken két 770 m mélységű aknát mélyített. 1907-ben a Petrozsénvulkánba helyezték át. 1913-ban Pécsre került a DGT-hoz a bányafejlesztés aknamélyítő munkáinak irányítására.…

Táncos, koreográfus. Nádasi Ferencnél tanult, 1949-ben lett az Operaház tagja, 1950-től 1960-ig magántáncosa. 1960-ban az Állami Balett Intézet végzős évfolyamával a Pécsi Nemzeti Színházban megalakította a Pécsi Balettet, amely az ország második állandó balettegyüttese lett,…

Rónaky Ignác 1848-as honvédkapitány, pécsi rendőrkapitány fia. 35 évig árvaszéki ülnök, elnökhelyettes Pécsett. Egész életét a közjónak szentelte. A Polgári Kaszinó alelnöke, az Ipartestület elnöke, a Pécsi Polgári Daloskör, az MTE és a Mecsek Egyesület tagja, polgári…

A hagyományosan építőmesterséggel foglalkozó Czeininger család, az 1700-as években érkezett Ausztriából Pécsre. Czeiniger Béla az első világháború olasz frontszolgálata, majd hadifogsága után átvette édesapja vállalkozását. Részt vett a Sétatér építésében, a tettyei…

Jó Szerencsét! Hányszor bukkant fel Jegenyés János ezzel a bányászköszöntővel a város utcáin, zsebében friss meghívókkal, gondosan megrajzolt tervekkel, vagy épp legújabb művének fotóival. Számtalanszor mozgósította az egész üveges társadalmat, mely iránti…

1920-22 között Walter Gropius munkatársa Weimarban. Építészete a Bauhaus irányvonalát követte. Számos ház, villa őrzi emlékét Pécsett, ahol 1933-38 között tevékenykedett. Pl. 1935 - Perczel u. 35., Bajcsy Zs. u. 3., 1936 - Pálos dűlő 4., Bartók u. 39. 1937 -  József u.…

Egyszerű bányászcsalád fia. Egyházi iskolába járt, majd papi szemináriumot végez Pécsett. Lelkipásztor, színjátszó csoportok, önképzőkörök és a Kalot legényegylet alapítója. A 2. világháborúba SAS behívót kap, a dániai angol zónában lesz hadifogoly. Az 1956-os…

 A Pécsi Nemzeti Színház művésze egy rövid megszakítással nyugdíjba vonulásáig. A Pécsi Nemzeti Színház örökös tagja, Szendrő József-díjas, Gobbi Hilda életműdíjas. A kirobbanó tehetségű fiatal színésznő főszerepek hosszú sorának eljátszásával tesz szert…

Munkácsy-díjas szobrászművész Szobrászat iránti elhivatottsága nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a Szársomlyó-hegy keleti oldalán jött létre Magyarország első, és egyetlen kőszobrász művésztelepe és monumentális méretű kortárs kőszobrokat…

"Mecsekszabolcs növénynemesítője" Magyar Tudományos Akadémia tagja volt. A növénynemesítés-termesztés területén elvitathatatlan érdemeket szerzett, oktatóként, címzetes egyetemi tanárként ismerték, nemcsak számtalan díja, kitüntetése kapcsán, hanem emberséges…

Mecsekszabolcs elismert kőművesmestere volt. Elvégezte a Magyar Királyi Állami Építőipari Főiskolát. Édesapjától vette át a vállalkozást, melyet szívügyének tekintett. Építészként számtalan épületet épített Mecsekszabolcson. Szinte "minden épület" a keze…

Gyógyszerész, gyógynövénykutató, gyógyszertörténész, ő volt a gyógyszerészi hivatás mintaképe. Kitűnően értett a nép nyelvén, ezért is tudott meg tőlük annyi izgalmas és értékes ősi tapasztalatot. Kirándulásai alkalmával gombát és gyógynövényt, sőt mohát is…

„Bizalommal fordulok mindkét anyanyelvemhez: valóban anyák, ők segítenek versenként megszületnem. És összetartják azt a törékeny, lelkes matériát, akit úgy hívnak Koch Valéria”A pécsi Leőwey Klára Gimnázium Német Nemzetiségi tagozatának diákja, majd magyar-német…

 Csorba Győző  a város emblematikus költője, aki műfordítóként is jelentős  életművet hagyott hátra. Hosszabb-rövidebb utazásaitól eltekintve mindvégig Pécsett élt és dolgozott. Az első magyar költő volt, aki „vidékiként” azaz nem Budapesten élve…

Háromszor József Attila-díjjal, majd posztumusz Kossuth-díjjal (1997) kitüntetett író. 1956-tól 1967-ig élt Pécsett, ahol előbb fémnyomóként, majd könyvtárosként dolgozott, később 1960-1963: az Esti Pécsi Napló kulturális rovatvezetője, 1963-1967: a Dunántúli Napló…

Szederkényi Ervint a Jelenkor folyóirat legendás szerkesztőjeként őrizte meg az emlékezet. A dombóvári gyermek- és tanulóévek után Szegeden szerzett diplomát. Tanított általános és középiskolában, majd a pécsi tanárképző főiskolán. 1964-től lett a Jelenkor…