Németországból, Thüringiából a 18. században Magyarországra betelepült család. A család tagjai a 19. század első harmada és a 20. század nyolcvanas évei között, több mint másfél évszázadon át Pécsett fazekassággal, kályhagyártással- és építéssel foglalkoztak több nemzedéken át. A város különböző helyein (Táltos u., Irányi Dániel tér, Rákóczi u.) működő műhelyeik közül a legismertebb a Márton u. 10. szám alatti volt, ahol a negyedik generáció – sokak által ismert – tagjai alkottak. Kiváló mesterségbeli tudásról tanúskodó, a polgári lakáskultúra részét képező míves cserépkályháik még ma is ott találhatók számos pécsi polgár lakásában. A híres családi vállalkozás kiváló szakmai tudással, a mesterség szeretetével, a tradíció összetartó erejével eredményesen működött, válságos időket is leküzdött a nagyok, így a Zsolnay gyár árnyékában, és nem csak idehaza, hanem szállításaival külföldön (Európában és Amerikában) is öregbítette a pécsi iparosság hírnevét.
