Csorba Győző a város emblematikus költője, aki műfordítóként is jelentős életművet hagyott hátra. Hosszabb-rövidebb utazásaitól eltekintve mindvégig Pécsett élt és dolgozott. Az első magyar költő volt, aki „vidékiként” azaz nem Budapesten élve kapott Kossuth-díjat (1985-ben). Az irodalomtörténet a Nyugat harmadik nemzedékével említi együtt. Nem csupán szerzőként, de a pécsi Sorsunk, Dunántúl és Jelenkor folyóiratok szerkesztőjeként is elismert a munkássága. Igényessége a város irodalmi életének máig mércét jelent. Séta és meditáció című, Pécset elégikus hangon dicsérő versében írja: „Nekem: A VÁROS mindörökre”.
Jelölő: Jelenkor folyóirat - Pécs
A pécsi Városfoglalásről bővebben itt olvashat.
