A Dél-dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpontot felavatott épületének "kaptárként" becézett része. A központ az Európa Kulturális Fővárosa (EKF) program egyik nagyberuházásaként épült. A mintegy 5,5 milliárd forintból, európai uniós támogatással emelt 13 ezer négyzetméteres ingatlan Pécs, valamint a régió információs és dokumentumigényét szolgálja majd, de alkalmas lesz közösségi, kulturális és szabadidős programok befogadására is.
MTI
Fotó: Kálmándy Ferenc
Uji és Pécs között egyre erősödő kapcsolatok révén szeptember 11-én lehetőségünk nyílik egy különleges, távoli kultúra megismerésére.
Uji és Otsu városokkal együtt Kyoto az UNESCO Világörökség részét képezi. A templomokon, szentélyeken, műemlékeken és zen kerteken kívül szintén kiemelkedő a Gion negyed, ahol az ország legnagyobb gésa közössége tevékenykedik.
Emlékezetes momentumokkal zárult a közelmúltban a Pécs Cantat nemzetközi kórusfesztivál. Huszonkét ország ezerháromszáz résztvevőjének műhelymunkája és félszáznyi kóruskoncertje hatalmas sikert hozott. Az esemény mottójának megfelelően Pécs egy hétre valóban Európa Éneklő Kulturális Fővárosává változott!
Az Ég is kegyeibe fogadta a Pécs2010 progam egyik legjelentősebb zenei eseményét – a több tucatnyi szabadtéri programot: közös énekléseket és belvárosi kórushangversenyeket felhőtlen időben, Pécs patinás világörökségi és műemlék-épületei között, sőt, időnként a városnéző kisvonatról megszólaltatva hallgathatta a közönség.
Feltéve, ha nem aktív résztvevőként kapcsolódott az eseményekhez – hiszen az esténként fél nyolctól, a székesegyház előtt zajló programok lényege éppen az volt, hogy minél többen együtt daloljanak a kóristákkal, s a pécsiek, vagy akár az arra járó turisták is részeseivé váljanak a muzsikálásnak. Ennek sikere pedig Pécsett, a kóruskultúra egyik hazai fellegvárában nem lehetett kétséges – esténként több ezer fős alkalmi kórus énekelte Kodály és Liszt műveit, a magyar népdalokat, vagy Beatles-t és más könnyed, jazzes dallamokat. Emellett minden délután és este kóruskoncertek várták a közönséget a templomokban és múzeumokban, a Dóm téren felléptek a pécsi komoly-, jazz- és népzenei élet jeles képviselői, késő esténként pedig Baranya nemzetiségeinek táncaival ismerkedhettek a Sétatérre látogatók.
A Pécs Cantat szakmai programja is beteljesítette küldetését. A többségében pécsi karnagyok vezette hét műhelyben a Tajvantól Kanadáig összesereglett résztvevők megismerkedhettek Kodály és Bartók, valamint más magyar szerzők emblematikus műveivel, a külföldi műhelyvezetők (Horvátország, Svédország) révén pedig a bor zeneirodalma és a könnyed swing-jazzmuzsika látta el zenei élménnyel a dalosokat.
Felemelő élmények a zárókoncerteken
Az egy hétre verbuválódott vegyes, egynemű, ifjúsági és gyermekkarok produkciói felemelő élményt nyújtottak a zárókoncerteken. A székesegyházban a vegyeskarok és a Pannon Filharmonkusok hangversenyét jelenlétével megtisztelő Kodály Zoltánné Péczely Sarolta is minden bizonnyal szép emlékei közé zárta a Psalmus Hungaricus és a Budavári Te Deum előadását, de a Dóm tér közönsége is sokáig emlékezni fog még Vajda János Pannonii Carmen-jének ősbemutatójára és a Swing and Sweet műhely életvidám produkciójára.
A jeles eseménysorozatot több magas rangú személyiség is kitüntette érdeklődésével: az augusztus 15-i megnyitón – a több ezres közönségtől zsúfolásig megtelt Dóm téren – megjelent és köszöntőt mondott Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter és Dr. Páva Zsolt polgármester, a székesegyházban a 20-i, ünnepi Kodály-gálán részt vett Mayer Mihály megyés püspök, a záróceremónián pedig beszédet mondott Kovácsné Bíró Ágnes, a Magyar UNESCO Bizottság főtitkára és Sante Fornasier, az Europa Cantat elnöke.
Az augusztus 15-22. között, Dr. Lakner Tamás Liszt-díjas karnagy művészeti vezetése és a Pécsi Kulturális Központ szervezőmunkája nyomán megvalósult fesztivál tehát eredményesen zárult, s nagyszerű zenei élményeket és emelkedett pillanatokat hozott a pécsi Európa Kulturális Fővárosa évadba, melyeknek hírét a közönség és a Pécs Cantat résztvevői sokfelé viszik magával a nagyvilágba.
- Pécsi Kulturális Központ -
forrás: zene.hu
Pécs 2010 kulturális főváros eseménysorozatához kapcsolódóan egy különösen fontos témakört felölelő konferencia megszervezésére vállalkozott a Mecsek Egyesület.
Pécs természeti értékeivel és a Mecsek Egyesületnek azok védelmével, megismertetésével kapcsolatos tevékenysége bemutatásával fog foglalkozni a konferencia, melynek egyes témáit neves szakemberek adják elő. A konferencia a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata (Pécs, Széchenyi tér 1. sz. épület) első emeleti dísztermében kerül megtartásra. A konferencia védnökségét felvállalta Dr. Páva Zsolt Pécs Megyei Jogú Város Polgármestere. A szervező Mecsek Egyesület mellett társszervezői a konferenciának:
Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata,
Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság,
Mecseki Erdészeti Zrt. Baranya Megyei Múzeumok Igazgatósága.
A konferencia zárása után a felújított Széchenyi téren a külsejében megújult időjelző házikó avatása, melyen rövid avatóbeszédet mond: Dr.Ujvári Jenő nyugalmazott alpolgármester.
(A pécsi kis időjárásjelző pavilont a Mecsek Egyesület megbízásából Károlyi Emil tervezte. 1908-ban helyi iparosok készítették el, közöttük az országos hírű bádogos, Csukás Zoltán, s számosan segítették adományokkal felszerelését (Makk szobrász, Hamerli József vaskereskedő, Hoffmann bútorgyáros, Schönwald órás). A készítés évében fel is állították a Széchenyi téren, időjelző házikónak nevezték A szerb megszállás alatt kifosztották, a műszereket 1927-ben sikerült pótolni. 1939-ben a házikót felvitték a dömörkapui menedékház udvarába. Innen átkerült a dömörkapui autóbusz-fordulóhoz, majd 1991-től ismét a Széchenyi térre.)
Bővebb információk: Pécs2010, Mecsek Egyesület, kulturkalandor.hu
forrás: pecsinapilap.hu
Különleges koncert otthona lesz Pécs, Európa Kulturális Fővárosa október elsején. Az Örömzene – örömtánc kivételes bemutató alkalmából fellépő magyarországi, határon túli és kisebbségi művészek előadásában az est folyamán egy fokról fokra felépülő, zenés-táncos produkció részese lehet a közönség.
A koncert szünet nélkül körülbelül öt-hat órán át tart, a művészek egymás után lépnek színpadra bekapcsolódva az előző fellépő produkciójába. A kiindulási pontot a Kárpát-medence tradicionális zenei gyökerei adják, hogy aztán a népzene találkozhasson a legkülönfélébb zenei stílusokkal, a jazztől, a blueson, funkyn, rockon át, egészen a klasszikus zenéig.
A Kossuth téren felállított nagyszínpad programjához a Jókai téri kisszínpad kínálata is kapcsolódik: a 2007 óta zajló Örömzene – örömtánc televíziós tehetségkutató verseny idei győztesei és az előző évek felfedezettjei lépnek majd fel.
A műsor elején és végén a Nap Dala csendül fel: Szirtes Edina Mókus szerzeménye tizenöt percben lesz hallható, de készült belőle egy háromperces változat is, melyhez klipet is forgattak.
forrás: metropol.hu
A Várkonyi Nándor Városi Könyvtár három évtizede 23 ezer kötettel indult a Griffaton-házban, s ma már négyszer ekkora a készlet, amelynek része egy tízezres ifjúsági gyűjtemény is.
A Tudásközpont szeptembertől várhatóan új alapokra helyezi a könyvtárba járást Pécsett, de mint a Várkonyi Nándor Városi Könyvtár hétfői 30 éves születésnapi ünnepségén megtudtuk, a fiókkönyvtárak sem tűnnek el. Dr. Szabolcsiné Orosz Hajnalka, a város patinás intézményének igazgatója kiemelte, volt idő, amikor negyven kiskönyvtár működött Pécsett, aztán az egyes városrészek nagykönyvtárai kaptak kiemelt szerepet, 2010. januárjától pedig már újra megyei-városi könyvtárról beszélünk. A Várkonyi Nándor Városi Könyvtár azonban a Nagy Jenő utca 24.-ben a jövőben is működni fog.
- Egy kicsit újragomboljuk a kabátot, a meszesi fiók anyagát például kettéosztva Pécs-Somogyra és Pécs-Vasasra helyeztük át – vázolja a jövőt dr. Szabolcsiné. – A Pinokkió gyerekkönyvtár tavasszal beolvadt a Várkonyi Nándor rendszerébe. Év végéig létrejön egy Belvárosi Könyvtár is a Király utca 9.-ben, ugyancsak minden korosztályt kiszolgálva. Kertvárosban pedig párhuzamosan működik a Honvéd téri és a Berze Nagy János Könyvtár, de a későbbiekben ezekből is egy intézmény lesz.
forrás: bama.hu
Piano suite
Professzionális művészként különböző művészeti ágakkal kísérleteztem, például rajzzal, festészettel, videóval, térinstallációkkal, performanszokkal, valamint művészetoktatási és kurátori munkákat is végeztem. Idén létrehoztam egy fiatal művészek alkotásait kiállító galériát (GALLERY ALT, Belgrád) itt egy pályázatot szerveztem, valamint meghatároztam az év témáját (COPY PASTE), egyfajta kulturális identitást a globalizációban.
A közösségi élet, a mindennapi tudás üres helyeit igyekszem feltárni. Munkáim csoportos jellegűek, közönséget is bevonom a műalkotás létrejöttének folyamatába. Nagyfokú szociális érzékenységgel, a különböző művészeti ágak felhasználásával igyekszem feltárni a performanszok és a kiállítások esztétikáját. A különböző társas és gazdasági kapcsolatok létrehozásával a közösségi párbeszéd terét hozom létre. A művészet egyfajta rendszerként jelenik meg, amelyben javak, szolgáltatások és szerepek cseréje történik meg.
A PIANO SUITE egy ökológiai művészeti elképzelés, melyben nem újrahasznosítható műanyagzacskókat helyezek el egy közösségi téren kiállított zongorán. Szembenézve környezetünk komoly válságával, a globális felmelegedéssel, a gazdasági válsággal, a világméretű járványokkal, háborúkkal, hyper-kommunikációval… fogyasztói társadalmunkat a legrosszabb állapotában igyekszünk bemutatni. Mindez ugyanis természetessé vált. Nem vagyunk képesek önellátásra; a piactól és annak termékeitől függünk. Minden áruvá vált, az ipari termeléstől függ az életünk, mely alapjaiban szennyezi életterünket és akadályozza kreatív képességeinket. De létezik alternatíva? Milyen lehet a jövője egy ilyen civilizációnak? Ki lehet a felelős az emberi faj és a Föld jövőjéért?
Ezek azok a kérdések, amelyeket fel szeretnék tenni..
Majdnem mindenki gyűjt valamit. A gyűjtés materialista és fogyasztói ideológián nyugvó alapja társadalmunknak. Én mindezt a személyes bizonytalanság és a nyugtalanság tüneteként látom. Az emberek különböző, általában használhatatlan tárgyakat gyűjt. Nekem magamnak is van néhány barátom, akik műanyagzacskók egész „gyűjteményét” örökölték szüleiktől. Mindemellett hatalmas mennyiségű műanyag zacskót dobnak el naponta, szerte a világon. Ezek jó része nem újrahasznosítható. Mostanában városomban néhány bolt új, újrahasznosítható zacskókat vezetett be. Mindeközben azonban országomban továbbra is nagyrészt nem újrahasznosítható zacskókat használnak.
Az elmúlt időben mialatt költöztem egyik lakásból a másikba, felfedeztem, hogy hatalmas mennyiségű műanyagzacskó van a birtokomban. Ez a gyűjtemény képezi most új alkotásaim alapanyagát.
Helyszíne: Árkád üzletház
forrás: panbalkan.hu
Messzi földről csodájára járnak a világ egyik legöregebbnek számító évről-évre kiváló termést hozó szőlőtőkéjének, amely Pécs belvárosának egy kis udvarában van elrejtve, a Papnövelde utcában. Világszám lehetne, de meg vannak számlálva napjai.
A hivatalos - a Guinness rekord szerint - a szlovéniai Maribor büszkélkedhet a világ legidősebb 350 éves szőlőtőkéjével, a nem hivatalos rekorder azonban Pécsett él egy ennél öregebb, török kori szőlő a belváros egyik szűk udvarában, a turisták szemétől rejtve. A kíváncsiskodók hajnalban is képesek felzargatni a családot, ezért a tulajdonos szeretné titokban tartani a pontos címet, csak annyit enged elárulni, hogy a történelmi belváros északi felében nem messze a városfalnál található. – 1971-ben költöztünk ide, azóta évente nagyjából száz kilógramm termést hoz, de nem minden évben érik be teljesen, ezért általában az első hó leeséséig fenthagyjuk a fürtöket, majd a spájzban érleljük tovább – mondta a Pécsi Napilapnak Tóth Ödön, a gazda.
Tömegével csüngenek rajtuk a 25-30 centis fürtök, a tőke kerülete csaknem egy méter. Korát 450 évre becsülik, valamikor a török időkben az 1500-as évek második felében ültethették. Egy Itáliából származó fajtáról van szó, neve Rosa menna di vacca vagyis magyarul rózsaszín tehéntőgy valószínűleg, mert érett formában arra hasonlít – mondta a Pécsi Napilapnak Lisicza István borász. Egy nagyon sokáig és későn termő csemege fajta, augusztus végén kezd érni, de még a karácsonyi asztalra is jut belőle, annyira húsos, kemény szemei vannak, nagyon jó ízű terméssel - kemény bogyói miatt - még befőttnek is elrakható – tette hozzá a borász.
A szőlőfa világszám lehetne, ha úgy kezelnénk, ahogy a Szlovének teszik azt Mariborban. Az ottani Öreg Szőlő hivatalosan is a szlovén város természeti és kulturális örökségének része. A szőlőtőke a Maribor Lent negyedében álló egyik ház előtt áll, többméteres hajtásai a ház ablakai alatt húzott rácsozaton futnak. A 300-350 éves növény mind a mai napig bőven terem, metszése és szüretelése minden évben népünnepély. Maribor polgármestere minden évben ajándékoz szőlővesszőt más városoknak és térségeknek a barátság és együttműködés jegyében.
Nálunk csak néhányan tudnak róla, hogy milyen kincs van Pécs birtokában. Állapota a tulajdonos szerint kataszrofális, évől évre romlik. Ha nem gondozza senki, úgy járhat, mint az Anna utcában lévő szintén több száz éves Kadarka fa, vagy a szkókói Kaliforniai mamutfenyő, amelyek nyom nélkül tűntek el az elmúlt években. - A rendszerváltás óta, azaz 20 éve nem gondozza senki, előtte rendszeresen jártak ide tisztogatni, metszeni - mondja a tulajdonos. Ezt Lisicza István is megerősíti. - Valóban sokat foglalkoztunk a szőlővel, több borász társammal rendszeresen gondoztuk a védett matuzsálemet, de az új világban már senki sem kért fel minket erre - mondta a borász.
forrás: pecsinapilap.hu
Zongora. Egy hangszer a térben. Egy szólam a szélben. Egy akkord, amint kilép a dobozból és szárnyra kél. Egy gömb. Mely elemeli a zenét, elemeli a hangszert. A zene. Hangjai elmossák a határokat, felszámolják a különbségeket, ezért egységesen fehér, mely tiszta, s mégis benne rejtezik a spektrum teljes gazdagsága. Zene, mely a magánynak és a társaságnak egyaránt tápláléka, az egyén és a csoport szabadsága. Léghajónk gömbjén földünk. A kosár maga a zongora, melyhez odaülünk, s játékunkkal utazunk. Bárhová. Minden nyelven játszhatunk, minden embert megszólíthatunk. Zene. Egy igazi világnyelv.
Szitás Bernadett: Miért jó ez az egész, amit úgy hívunk alkotás? Mert teremteni felemelő élmény, átlendít a hétköznapok monoton folyamán és csökkenti a mulandóság leküzdhetetlen szorítását. Belső erő, energia, amivel a puszta létrejövő tárgyi valóság feletti tartalmak kifejezhetőek. Értelmet nyer az értelmetlen, formát az alaktalan, átadható a kimondhatatlan. Mikor jó igazán? Ha a katarzis kettő síkon is megszületik; mind az alkotó folyamat során a művészben, mind a szemlélőben a már kész mű befogadása kapcsán.
Besenyei Zsuzsanna: Intermediális művészetekkel foglalkozom, kínálkozó kifejezési módokat kutatok. Megérintenek az esszenciális pillanatok, melyek lyukakat szakítanak életünk szürke szövetén. A rések, melyeken áthatol a fény felébresztve a látókéreg szunnyadó barázdáit. Emlékek, melyek marionettbábukká avanzsálják szabadságért nyöszörgő elménket. Hangulat és pillanat – Az élet esszenciája. Művészet – egy nyom a világban, s a művész maga – a továbblépő indulat.
Helyszíne: Széchenyi tér
forrás: panbalkan.hu
Budapesti muzsikusok pécsi zenét játszva arattak „viharos” sikert a múlt pénteken, míg az EKF-nagykövet Pannon Filharmonikusok orosz, finn és magyar szerzők műveivel értek el az elején és a végén hasonló sikert Pécs város napján adott koncertjükön.
Szó szerint is „viharos” sikert aratott a Budapesti Fesztiválzenekar tagjaiból alakult Erdődy Kamarazenekar négy muzsikusának a Püspökvári Zenés esték sorozatát záró augusztus 27-i hangversenye. Az esten az egykoron Pécsett és Magyarországon is működött szerzők, Franz Krommer, Johann Georg Lickl és Johann Nepomuk Hummel műveit adták elő.
Utóbbi művének második tételét – mely magyarul a „bosszantás” alcímet viseli – még a közönség néhány tagjának és Szamosi Szabolcs sorozatszerkesztőnek hősies „kottarögzítői” segítségével sikerült előadni – aztán végleg győzött a szélvihar. Viszont amit addig hallottunk, az feltétlen megérdemelte a sajnos mintegy 60 főnyi közönség érdeklődését, „tapsviharát”.
A pályáját huszonévesen Pécsett kezdő, későbbi világhírű zeneszerző, Franz Krommer B-dúr klarinét-kvartettje azt a mestert állította elénk, aki a klarinétirodalomban méltó vetélytársa tudott lenni Mozartnak. Nem véletlen, hogy az ő stílusjegyeit is hallhattuk a ragyogó előadásban, melyben az egészen kimagasló teljesítményt nyújtó klarinétos, Szitka Rudolf mellett Szefcsik Zsolt hegedűs, Polónyi István brácsás és Mód Orsolya csellista is remekelt.
Igazi meglepetés volt az egykor székesegyházi karnagyként Pécsett dolgozó Johann Georg Lickl (1769-1843) még Bécsben komponált C-dúr vonóstriója. Nemcsak Haydnt, Mozartot, de a kortárs Beethovent is megidézte egy-egy részletében rendkívüli virtuozitásával, melyet ezúttal a szélső szólamokat végig, a középső szólamokat inkább csak a végén abszolváltak hibátlanul a zenészek. A már említett viharos időjárás miatt félbeszakadt Hummel „töredékben”, az Esz-dúr klarinét-kvartettben is megcsodálhattuk az Erdődysek remek összjátékát.
A Pannon Filharmonikusok szeptember elsején, a Pécsi Nemzeti Színházban Pécs város napján megtartott hangversenye ezúttal átvitt értelemben volt viharosnak nevezhető: a pécsi zenekar tagjai – a Finnországból érkezett Bogányi Tibor vezényletével – először Glinka Ruszlán és Ludmilla nyitányát adták elő igen virtuózan. S ezen az estén különösen a mélyvonósok játszottak a szokottnál jobban.
Sibelius rendkívül nehéz hegedűversenyében a finn Anna-Liisa Bezrodny minden igyekezete ellenére maradt némi hiányérzetünk – mondhatni túlságosan is „verejtékesre” sikeredett az első két tétel – egyedül a „haláltánc-rondós” finálé volt meggyőző.
A koncert második felében Bartók Táncszvitje viszont megmutatta, hogy ezzel a rendkívül igényes és alapos munkát végző ifjú karmesterrel nagyszerű muzsikálásra képes a pécsi zenekar. A két ráadásként előadott, szellemesen megoldott Brahms magyar tánc pedig azt jelezte: a város napján milyen, magyaros koncertműsorral lett volna inkább érdemes közönség elé lépni az „orrnehéz” Sibelius-mű helyett.
forrás: pecsma.hu
Szeptember elsején ünneplik Pécsett a Város Napját, és a hagyományoknak megfelelően ekkor adják át az elismeréseket mindazoknak, akik az elmúlt év, évek során sokat tettek a városért. A díszpolgári címet idén dr. Andrásfalvy Bertalan kapta.
A néprajztudós professzor Hosszúhetényben lakik 15 éve, és ahogy betessékel Fő utcai otthonába, megjegyzi, mióta elkészült a települést elkerülő út, azóta már nem robog el naponta több száz teherautó a kapuja előtt. Kávét főz – a kávéfőző láttán bármelyik múzeumigazgató lázasan keresne forrásokat az intézményében, hogy megvásárolhassa –, almalével kínál, de nem a boltokban kapható dobozos fajtából. Saját kertjéből való hullott almából készült, harminc kiló felett Kárászon facsarnak belőle levet, és tartósítószer nélkül teszik tasakba, ahol nem kap levegőt, nem buggyan meg. Furcsa, mert valódi almaíze van, szinte a föld illata is érződik rajta.
Dr. Andrásfalvy Bertalan ötven éve érkezett Pécsre
- Professzor Úr! Mennyiben különleges Önnek a pécsi díszpolgári cím?
- Különleges, mert nem vagyok tüke, Sopronban születtem, Budapesten jártam egyetemre, Szekszárdon kezdtem dolgozni, és 1960-ban kerültem Pécsre, ahonnan 1995-ben költöztem Hosszúheténybe. Különleges azért is, mert Pécs példázza talán a legjobban a városok közül a magyar történelmet, rácok, sokacok, svábok és még ki tudja hány náció élt és él meg itt békésen egymás mellett. Élő cáfolata annak a kora középkori felfogásnak, hogy a magyarok Ázsia küldöttei. Már a honfoglalás előtt is jellemző volt rá a sokszínűség, és évezredeken átívelően folytatja városiságát. A török időben keresztény nem lakhatott a városfalon belül, nem lehetett ott templomuk, ekkor a különböző felekezetek mind egy helyre, a Mindenszentek templomába jártak. Akkor amikor Párizsban lemészárolták a hugenottákat, egész Európában dúlt a vallásháború, itt együtt imádkozott katolikus, református, unitárius.
- Ez a sokszínűség igazán izgalmas terep lehet egy néprajzkutatónak.
- A biodiverzitás, sok faj együttélése a természetben is nagyobb életerőt eredményez. A Mecsekben például sokkal több faj él, mint Európa nyugati erdeiben, jobban, gazdagabban élnek az együttélők. Ugyanez igaz az emberekre is. Kutatásaim során tapasztaltam, hogy egyes falvakban szokás volt a különböző nemzetiségű gyermekek elcserélése egy időre a családok között, a gyerek ugyanolyan státuszba került, mint akinek a helyére került, megismerte a másik szokásait, gondolkodását, de ugyanakkor egymással nem házasodtak a nemzetiségek, mindegyik csak saját körén belül. Pécsett van egyébként a magyarországi németség második legnagyobb gyűjteménye, sokszor a Németországból érkező kutatók is elcsodálkoznak, milyen háborítatlan formában maradt meg a népi kultúra.
- Mennyire könnyű egy néprajzkutatónak saját környezetében dolgoznia, hiszen ott mindent természetesnek vesz?
- Valóban, amikor máshol dolgozik, akkor döbben csak rá igazán, mennyi mindent nem vett észre otthona körül. A kultúra a szükségletek kielégítésének elérése és módja. Sajnos ma már nincsenek meg a közösségek, a régen megkezdődött erodálódás után a háborút követően még jobban szétestek a falusi közösségek. Volt egy kutatás Amerikában a betelepült japánok körében. Akik igyekeztek asszimilálódni, gyerekeiket csak angolul taníttatták, azok jobban kerestek, érvényesültek. Akik megülték a japán ünnepeket, őrizték hagyományaikat, azok viszont átlagban tíz évvel tovább éltek. Pécsett már ötven évvel ezelőtt is megvolt az érdeklődés a népi kultúra iránt, a Rácvárosi Óvodát elég példaként említeni. De a felélénkülő táncházmozgalmak is azt mutatták, a közösség iránti igényt nem lehet kigyomlálni az emberekből, ez természetes vágya. Magyarországon a 18. században Európa legtorzabb birtokszerkezete jött létre röpke negyven év alatt, ami ezeknek a közösségeknek a széteséséhez vezetett. Európában 1800-ban harminc százalék volt a városlakók aránya, most ötven százalék fölötti.
- Ön kultuszminiszter is volt, mit tehet a politika ez ellen a folyamat ellen?
- A két világháború között Klebelsberg Kúnó látványos eredményeket ért el miniszterként, de tegyük hozzá, hogy akkor a békeszerződés értelmében alig lehetett valamit a költségvetésből a honvédségre fordítani, így azokat az összegeket az oktatás kapta.
- Mint embernek milyen jelentőséggel bír a díszpolgári cím?
- Jele egy egészséges társadalomnak. Értékelése, elismerése egy munkának, ugyanakkor biztatás is, hogy a közösség nem feledkezik meg az érte munkálkodókról.
Andrásfalvy Bertalan
etnográfus
Andrásfalvy Bertalan etnográfus, a néprajztudomány doktora Sopronban született, 1931-ben. Egyetemi tanulmányait az ELTE BTK román-magyar és muzeológia-néprajz szakán végezte. 1985-89 között az MTA Néprajzi Kutató Csoportjának főmunkatársa, osztályvezetője, 1990-93 között művelődési és közoktatási miniszter, majd 1993-tól a JPTE egyetemi tanára. Kutatási területe: népi gazdálkodás, szőlészet, gyümölcstermesztés, állattartás, népköltészet, néptánc, történeti néprajzi kutatások, néprajzi csoportok együttélése, egymásra hatása, a néphagyomány jelentősége a jövő közművelődésében. Kötetei jelentek meg a magyar nép hagyományos ártéri gazdálkodásáról, írt néprajzi tankönyvet, s mintegy 160 tudományos cikk szerzője.
M. Z
forrás: pecsinapilap.hu
Jukebox-zongora
Koncepcióm alapja a hangszeren való játszás, a zene készítés örömének interaktív módon való bemutatása az utca emberének. Azoknak az embereknek, köztük nekem is, akiknek a zenekészítés fogalma kimerül egy 50 forintosban, amit bedobálnak a zenegépekbe. Ezért gondoltam arra, hogy a zongorát kisebb kiegészítő formával és festéssel átalakítom egy mindenki által jól ismert és kedvelt 70-es években használt jukebox-á (nem digitális, bakelit lemezeket válogató, és lejátszó zenegép).
Általában az emberek a zenekészítést örömként élik meg és pozitív élményként könyvelik el magukban, ezért is esett a választásom a 70-es években használt zenegépekre, mert burjánzó színviláguk és egyszerű alapformájuk, valamint mechanikájuk még ma is érdekes az emberek számára. Úgy gondolom, ha ezzel a külsővel felruházok agy pianínót, azzal közelebb kerülnének az emberek a zenekészítéshez. A forma és a színek egyértelműen utalnak arra, hogy ennek a doboznak köze lehet a zenéhez és megszokásból már az ember készítené a jól bevált 50-est, és még mielőtt rájön emberünk, hogy ez egy zongora, és megfutamodna, mivel még soha nem nyúlt zongorához, felfedezheti a kotta helyére erősített, leegyszerűsített tabulatúrát. Pécs lakossága az egyetemek es a határ közelsége miatt vegyes nemzetiségűnek mondható, ezért ebben a tabulatúrában 50-50%-ban szerepelnek magyar népdalok és ismert külföldi előadók dalai. Mivel egy hivatalos zongora-tabulatúra előképzettség nélkül szinte olvashatatlan, ezért használok egy nagyon leegyszerűsített verziót, hogy bárki tudjon valamilyen dallamot játszani a zongorán.
Célom, hogy bárkinek lehessen interaktív muzikális élménye és ez által közelebb kerüljön az emberekhez a zenehallgatáson kívül a zenekészítés is.
Helyszíne: Kultúrkert
forrás: panbalkan.hu
Korszerűbb, barátságosabb és kényelmi funkcióval ellátott előtérben fogadják a városházára érkezőket Pécsen. A polgármesteri hivatal arról tájékoztatta az MTI-t, hogy a nyolc hétig tartó és a napokban befejeződött, tizenegy millió forintos beruházás eredményeként az önkormányzat központi épületébe az újjávarázsolt míves kapun és fotocellás ajtón keresztül lehet bejutni.
Az előtérben egy igényesen kialakított, Pécs címerével ékesített sötétbarna recepciós pult kapott helyet, amelyet díszes lépcsőkön, a mozgássérültek számára pedig akadálymentesített rámpán lehet megközelíteni. A pult mindkét oldalán falburkolatba süllyesztett, erősített üveggel védett fülkéket alakítottak ki, ahol Zsolnay műtárgyak láthatóak.
Az előtér falait átfestették, a padló új, mészkőburkolatot kapott. Utóbbi érdekessége, hogy a kvarcerekkel díszített kövezetén több millió éves fosziliák nyomai is láthatóak.
Modernizálták a világító- és a fűtési rendszert: a fogadótér világítását energiatakarékos fényforrások biztosítják, telente infra-fűtőszőnyeg szolgáltatja a meleget, a bejárati ajtó felett légfüggöny akadályozza a hideg levegő beáramlását.
További újítás, hogy az ügyfelek egyedi kárpitos fotelekben várakozhatnak a mesteri óriásfotókkal is díszített előtérben.
A beruházással a városvezetés célja az volt, hogy a hivatal a pécsiek számára a lehető legkényelmesebb legyen, érezzék, méltó körülmények között fogadják őket az ügyintézők. E törekvésnek része az a jelenleg is folyó úgynevezett elégedettségi vizsgálat, melynek keretében a pécsiek kérdőívek segítségével alkothatnak véleményt az ügyintézés színvonaláról.
forrás: hirado.hu
Hazatért Szingapúrból Biczó Bence, a Pécsi Városi Sportegyesület úszója, aki az ifjúsági olimpián kétszáz méteres pillangón aranyérmet nyert. Az amerikai szaksajtó Phelps-hez hasonlítja a fiatal tehetséget, aki kedden a város elismerését vehette át.
Csizi Péter, a Népjóléti és Sportbizottság vezetője, valamint Vári Attila, a Pécsi Sport Nonprofit Zrt. vezérigazgatója adta át az elismerő oklevelet Biczó Bencének és edzőjének, Sántics Bélának. Csizi Péter kiemelte, hogy Biczó Bence a városnak szerzett hírnevet, és csak erősít azon az elképzelésen, hogy kiemelten támogassák a londoni olimpiai szereplésre esélyes pécsi sportolókat. Vári Attila szerint egy fiatal sportoló sikerén túl a nemzet sikeréről beszélhetünk.
Sántics Béla, Bence edzője úgy fogalmazott, ha eddig keményen dolgoztak, ezentúl még keményebben kell. Biczó jelenleg időeredménye alapján második az európai és kilencedik a világranglistán. Ugyan még ifjúsági korú, de az eindhoveni rövidpályás felnőtt Eb-n megkezdheti a hosszú utat a londoni olimpia felé, előtte azonban egyhetes pihenő vár rá. Sántics Béla azt is hozzátette, hogy Biczó Phelps-hez hasonlítása az amerikai szaksajtóban kezdődött, innen vette át a magyar média, ez persze óriási megtiszteltetés. Honlapunk kérdésére Sántics Béla azt is megemlítette, hogy az alapállóképességet még a Szécsi Tamástól kapott szakanyag alapján szerezte meg a versenyző, de a versenysebességű úszás már az új idők szakmai találmánya, így inkább már ezt használják.
Biczó Bence természetesen leírhatatlannak titulálta azt az érzést, ami a győzelem után fogta el, de Szingapúr nem csupán a sikere miatt tetszett neki. Profi volt a szervezés, és ugyan eddig csak a sajtón, tévén keresztül találkozott az olimpiával, teljesen úgy érezte magát, mint egy igazin.
Ezt remélhetőleg Londonban jövőre lesz lehetősége letesztelni.
forrás: pecsinapilap.hu
kép forrása: pecsma.hu
Public place
Szlovéniában, Slovenj Gradec-ben születtem. A gimnázium után a Ljubjanai Képzőművészeti Akadémiára jelentkeztem. Nem sokkal később elnyertem szülővárosom ösztöndíját, melyet fiatal művészek számára írtak ki. Legfőképpen szobrászattal foglalkoztam, négy mentor szárnyai alatt – Dušan Tršar, Lujo Vodopivec, Jože Barši And Alen OžboltDušan Tršar, Lujo Vodopivec, Jože Barši és Alen Ožbolt, aki jelenleg a mestervizsgai témavezetőm is. 2008-ban akadémiai díjat kaptam, különleges művészeti teljesítmény kategóriában. A szobrászat mellett festészettel, új-médiával, építészettel és fényképészettel is foglalkozom. Több nemzetközi szimpóziumon és kiállításon is jelentek meg műveim.
A művészet az önkifejezés egyszerű, de rendkívül őszinte módja. A művészet számomra életforma, amitől önmagam lehetek. Munkámat nem csak hobbiként, de hivatásként űzöm.
Koncepcióm lényege a közösségi terek személyesebbé tétele. A kérdés, hogyan tehetjük kényelmesebbé a köztereket az emberek számára. A közösségi terek egyre inkább elenyésznek, személyi tulajdonba kerülnek, mégsem válnak személyessé. Az emberek nem érzik jól magukat bennük. Az én célom az ilyen terek kellemesebbé tétele. Olyan teret kívánok létrehozni, ahol nem csak a zongora játékát élvezhetjük, de az idő egyszerű eltöltésére, romantikus vacsorákra, vagy idegenekkel való találkozóhelynek is tökéletes. Erről szól az én közösségi installációm
Helyszíne: Czinderi park
forrás: panbalkan.hu
A közgyűlés a cég közelmúltban megváltozott tulajdonosi struktúrájának megfelelően választott új igazgatóságot és felügyelőbizottságot, döntésük értelmében a két testület tagjainak harmadát a többségi tulajdonos városi vagyonkezelő Pécs Holding Zrt. adja. Ez garanciát jelent a városnak arra, hogy továbbra is részt vegyen a nagy múltú gyár irányításában.
A részvényesek felhatalmazták az igazgatóságot, hogy 2 milliárd forint erejéig önállóan, külön közgyűlési döntés nélkül határozhat a Zsolnayban szükségessé váló tőkeemelésekről. Elfogadták a szavazatelsőbbségi részvény kibocsátásáról szóló előterjesztést is, amely a privatizációs szerződésnek megfelelően a menedzsmentjogok gyakorlását biztosítja a kisebbségi tulajdonos Manufaktúra-Befektető Kft. (M-B) számára.
Pécs közgyűlése idén júniusban döntött arról, hogy a Jászai Gellért tulajdonában lévő M-B Kft. szerezheti meg a manufaktúra kisebbségi részvénycsomagját és a társaság irányításának jogait. Az értékesítésre azért került sor, mert bár a vállalat stabilitását különböző költségcsökkentő intézkedésekkel sikerült megteremteni a közelmúltban, az önkormányzat a jövőbeni hatékony működéséhez mindenképpen szükségesnek látta további források bevonását.
Az M-B-nek a 230 millió forintos vételárat 2011. március 31-ig kell teljesítenie a pályázatban feltételként szabott, a Zsolnaynak nyújtandó félmilliárd forint tőkejuttatással együtt.
Jászai Gellért, az M-B tulajdonosa a júniusi szerződéskötést követő sajtótájékoztatón azt mondta: öt év alatt a jelenleginél lényegesen korszerűbb, energiatakarékosabb, jobban szervezett, korszerű üzemmé kívánják alakítani a 160 éves múltra visszatekintő, Pécs egyik jelképének tekintett, és a magyar kulturális örökség részét képező manufaktúrát.
Rámutatott: a Zsolnay teljes átvilágítását követően olyan reorganizációs programot hajtanak végre, amellyel jelentősen javítják a társaság versenyképességét, és hosszú távon önfenntartóvá teszik működését. Terveik szerint a gyár hagyományos portfólióját újakkal egészítik ki. Komoly lehetőséget látnak az épületkerámiák gyártásában, s a cég a szintén Jászai Gellért érdekeltségébe tartozó SCD Group ingatlanfejlesztései révén jelentős megrendeléshez juthat, ez már egy most folyó budapesti építkezésen 100 millió forintos nagyságrendű is lehet.
A befektető prioritásként kezeli egyes üzletágak gépesítését, és szélesíteni kívánja a termékek körét, a jövőben a belsőépítészet, a forma- és a divattervezés világában is hangsúlyosabb jelenlétre törekszik a Zsolnay. A művészi értéket képviselő tárgyak előállítása érdekében nagy hangsúlyt fektetnének a szakemberek képzésére, kerámiafestők utánpótlásának biztosítására is.
Jászai Gellért akkor elmondta azt is, hogy a pályázatukba foglalt vállalásaikon túl a következő években 2 milliárd forint értékű fejlesztést kívánnak megvalósítani. Úgy vélte, ennek 2-3 éven belül látható eredményei lesznek, s így később egy új gyárépület létrehozása is lehetséges.
forrás: nepszava.hu
Hogyan folytatható… Hogyan lesz fenntartható… Melyek a következő lépések? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre keres válaszokat „A kulturális város után” címet viselő konferencia Pécsett, szeptember 24-25-én, neves hazai és külföldi szakemberek segítségével.
A 2010-es EKF program hátterében Magyarország egyik legnagyobb kulturális infrastruktúrája jött létre Pécsett és a kultúra teljesítményeire alapozott városfejlesztési koncepció fogalmazódott meg az EKF Program kapcsán. De hogyan lehet a munkát folytatni és melyek a következő lépések?
Azóta, hogy Pécs elnyerte az Európa Kulturális Fővárosa címet, nem csupán a városban történtek alapvető változások. Az elmúlt két év globális válságsorozatai és a nyomukban ma is tartó recessziók számos ponton forgatták fel a városfejlődés meghatározó elképzeléseit. A kultúra alapú városrehabilitáció nem csak gazdasági hátterének elvesztése, de a javarészt figyelmen kívül hagyott földrajzi és léptékbeli különbségek okán is újragondolásra szorul.
A nemzetközi téren vezető szakmai és akadémiai szereplők részvételével zajló konferencia a legújabb példákat és módszereket mutatja be a világból, és keresi a Magyarországon és Pécsen is alkalmazható stratégiákat a kulturális városfejlesztésben és a szakmák együttműködésében. Különösen nagy hangsúlyt kapnak majd a világ különböző tájain kialakult fejlesztési modellek közép- és kelet európai adaptálhatóságának kérdései.
A Konferencia arra is válaszokat keres, hogy mi változott meg a városok irányításában az elmúlt 20 évben és hogyan kel vezetni/menedzselni ma a városokat és hogyan vehetnek részt a város polgárai a fejlesztési célok megfogalmazásában.
Az elhangzott előadások tanulságai egy kiadványban jelennek meg, hogy ezzel segítsék Pécs és más magyar városok vezetőit az átalakításokhoz nélkülözhetetlen döntések előkészítésében.
Témaadó előadók: Franco Bianchini, Juan Herreros
Felkért előadók: Christophe Girard, Matei Bejenaru, John Belchem, Bodnár Judit, Bodó Balázs, Bryan Boyer, Marcus Foth, Hartmut Häussermann, Bas van Heur, Sabine Knierbein, Geert Lovink, Bert van Meggelen, Domenico Patassini, Fabrice Raffin, Dominique Rouillard, Richard Russell, Nada Svob-Dokic, Jakub Szczesny, Szokolai Zsolt, Takáts József, Martijn de Waal.
Szervező: a Dél-Dunántúli Építész Kamara, együttműködésben a PTE Pollack Mihály Műszaki Karral. Tartalmi felelősök: Szemerey Samu és Polyák Levente
A részletes programot lásd itt.
forrás: hg.hu
Félötmúltháromperccel/threeminutespasthalfpastfour
A fehérre festett és a street artban elterjedt stencilezéssel, matricázással, fújással átöltöztetett pianínó John Cage-nek állít emléket. Egy esztétikus információs felület, melyen keresztül azok is megismerhetik Cage munkásságának esszenciáját, akik eddig még nem hallottak róla. Ezen kívül bárki előadhatja a zeneszerző 4′ 33″ című darabját, mely abból áll, hogy a hangszeren a zongorista nem játszik, hanem négy perc harminchárom másodpercen keresztül csendben áll. Így a közönség és a környezet hangjai válnak dominánssá, megteremtve ezzel az egymásra, a környezetünkre, illetve önmagunkra figyelés lehetőségét.
Helyszíne: Vasútállomás – Indóház tér
forrás: panbalkan.hu
Az elmúlt hónapok során, az Európa Kulturális Fővárosa-program keretében kialakított térfigyelő rendszer központjának hivatalos átadójára hétfőn került sor. A rendszer "agya" a rendőrség Athinay úti központjában kapott helyet, s hétfőtől már élesben figyel a Nagy Testvér.
A Baranya megyei rendőrkapitány, Dakos József és Páva Zsolt pécsi polgármester részvételével avatták fel hétfőn a központot. A kulturális fővárosi program köztér-megújítási projektjének részeként 33 kamerát helyeztek el a megszépült városrészek új terein. A technika alkalmas arra, hogy egy-egy adott helyszínen az esetleges bűncselekmények elkövetőit is azonosítani tudják, s az avató keretében megtartott sajtótájékoztatón a főkapitány úgy fogalmazott: a járőrök öt percen belül a helyszínre érkeznek a riasztást követően, s a jogsértések nem maradnak megtorlás nélkül.
Páva Zsolt polgármester hangsúlyozta: Pécs más hazai nagyvárosokkal szembeni lemaradását hozta be azzal, hogy a kulturális fővárosi évben, a programhoz kapcsolódóan létrehozta a most átadott hálózatot. Mint mondta, a rendszer elsősorban preventív jellegű, azaz a bűnmegelőzést szolgálja, s a hálózattól azt várják, hogy a sokak által kedvelt, már elkészült tereken csökken majd a vandalizmus, a bűncselekmények száma.
Az önkormányzat közbiztonsági tanácsnoka, Schmidt József közölte: hosszú utat jártak be, hiszen már a rendőrséggel 2000-ben megkötött együttműködési megállapodás tartalmazta a térfigyelő rendszer felállításának fontosságát, majd a 2004-es közbiztonsági koncepcióban ez az igény ismét előtérbe került, de a források hiányában a hálózat működésbe lépésére csak most kerülhetett sor.
A projekt bekerülési költsége 80 millió forint volt; s az adott közteret felújító cégek ugyanazt a vállalkozást bízták meg a technika felszerelésével, így biztosítva az egységes működést. A 14 helyszínre telepített képfelvevők többsége 360 fokos szögben forgatható, s öt darab zoomolható kamerát helyeztek el. Az éjszakai üzemmódban is dolgozó felépítmények rendkívül jó felbontású színes képet rögzítenek, amelyeket – a hatályos jogszabályok szerint bűncselekmény, szabálysértés hiányában – öt napig őrizhetnek meg, s a felvételek bizonyító erővel bírnak. A városi tereket pedig már hétfőtől 24 órán keresztül közterület-felügyelő és rendőr vigyázza majd.
A városi projekthez a későbbiekben – s még a korábbi elképzelések szerint – a rendőrség által létrehozandó hálózat is csatlakozna. Ez utóbbit egyelőre leállították, több más központi beszerzést igénylő projekttel együtt. Nagy Csaba alpolgármester, országgyűlési képviselő ezzel kapcsolatban elmondta: azon dolgoznak, hogy mihamarabb elstartolhasson ez a – jelen esetben – 32 tagból álló fejlesztés is. A figyelő hálózat kapcsán még elmondta: az átadás előtt álló Tudásközpontot már jelenleg is hasonló rendszer védi, s azt tervezik, hogy a Zsolnay Kulturális Negyed, valamint a Pécsi Konferencia- és Koncertközpont, illetve az ezen két beruházás közötti sétány is ilyen védelmet kaphasson.
forrás: pecsma.hu
 |
| A Vasarely-pályázatra érkezett egyik terv |
A Victor Vasarely nyílt nemzetközi pályázat két pécsi helyszínt jelölt meg és lazán kapcsolódik Vasarely művészetéhez; a cél olyan köztéri műalkotás létrehozása, amely elősegíti a közterületek használatát és a köztéri művészetek fejlődését. A Kamara nemzetközi összefogást mozgósított, amelyből hosszú távon Pécs rendkívüli kulturális profitra tehet szert: az Aix-en-Provence-i Vasarely Alapítvánnyal közösen díjat alapított, amelyet minden harmadik évben más európai városban ítélnek oda, de a díjátadást minden alkalommal Pécs városa rendezi. Az idei, első díj kurátora Hector Solari építész, médiaművész, a zsűriben Pierre Vasarely mellett német, francia és magyar művészettörténészek, építészek vesznek részt. A beérkezett 38 pályamű ígéretes folytatást sejtet.
Szerző: Götz Eszter
forrás: kultura.hu
Ökohang
Legfrissebb munkáim négyzetre szabott lépések. Célom, hogy ablakot nyitva a világra, felülemelkedjenek az esztétikai élményen és mindenki számára érthető és elgondolkodtató formában mutassanak rá Földünk néhány égető kérdésére. A megfelelő hatás érdekében még a festészet ősi eszközeit is felcseréltem a számítógépes technikára. A vásznon a digitális fényképészet adta élénk színeket keverem össze az emberiség valós helyzetével.
Igazi 21. századi technika, ahogy a zongorám témája is. Az ember belelépett a környezet rendjébe, felborította azt, felélte maga körül kincseit. Komoly dolgok forognak kockán. Civilizáltnak nevezett környezetünk fenntartása érdekében végzett hétköznapi cselekedeteink súlyosan sértik az ökológiai rendszereket. Ezeket szeretném megvédeni az által, hogy felhívom a figyelmet szépségükre és persze a sérülékenységükre.
A stilizált növények gyűrűjében, a talajon helyezkedik el a nézőpont, ezzel is jelezve, hogy az ember és a természet kapcsolatában az utóbbinak kell betölteni a meghatározó szerepet. Az élénkzöld fűszálak és levelek között hazánk endemikus fajainak apró képviselői bukkannak elő, megmutatva Magyarország gazdag rovarvilágát.
Helyszíne: Kórház tér
forrás: panbalkan.hu
A XV. Pécsi Nemzetközi UNIMA Felnőttbábfesztiválon résztvevő versenyprogramot megnézte és szakmai beszélgetések után véleményezte a zsűri, ami a következő személyekből állt:
A zsűri elnöke: dr. prof. hab. Henryk Jurkowski, tagok: Stanislav Doubrava, Sándor L. István, Harangi Mária, Palocsay Kisó Kata és Csató Kata.
A programok megtekintése után a zsűri összeült és hosszas megbeszélés után eldöntötte, hogy a záró ceremónián a következő fesztivál díjakat adta át:
- A legjobb előadás díja: Bitódalok (Budapest Bábszínház)
- A legjobb művészi koncepcióért és megvalósításért: Yael Rasooly (Paper cut)
- A legjobb rendező: Veres András (Bitódalok)
- A legjobb látvány: Silvan Omerzu (Tiltott szerelmek)
- A legjobb zene: Spilák Lajos (Vakkacsa tojások)
- A humánus színház üzenetért: La Compagnie du Coin Qui Tourne (Akiket magammal viszek)
- A legjobb társulati összjátékért: Stúdió K (Vakkacsa tojások)
- Színészi alakítási díj: Szabó Tibor (János Vitéz (52), Ibusár)
- Színészi alakítás díj: Kocsis Rozi (Kádár Kata revü)
Fidelio díja: Budapest Bábszínház, Stúdió K.
Bábművész Szövetség díj: Kuthy Ágnes
forrás: pecsma.hu
Pécsen tették fel először a nyilvánosság felé fordulva a kérdést: Miért mennek/mentek el a tehetségek Magyarországról? A felvetés azonban újabb kérdést szül, kérdések egész sorozatát. Vajon ki a felelős ezért a jelenségért? Több lehetőség kínálkozik egy másik országban, kultúrában a tehetség bizonyítására? Megmaradhatnak-e a kötődések a távolból? A megbecsülés és az elismertség, a tehetség nagyobb támogatása a vonzó művészeink, orvosaink, építészeink számára? Vagy csupán a sokkal kielégítőbb anyagi javak motiválják a távozókat? Ezekre a kérdésekre keresi a válaszokat az El | Away projekt és indulatmentes párbeszédet hirdet mindenki számára egy programsorozat és egy honlap segítségével.
 |
A megnyitón elsőként felszólaló, a teljes projekt megálmodását és létrejöttét jegyző Patartics Zorán arra vállalkozott, hogy megkérdezzen más-más szférában dolgozó embereket, művészeket, kutatókat, szociológusokat, politikusokat, szakembereket az elvándorlás és a más országban/városban való kiteljesedés jelensége miatt. A pécsi építész a fontos témát felvető rendezvénysorozat keretében kezdeményez párbeszédet és együtt gondolkodást. Ennek az egyik formája az Interneten megnyitott fórum-oldal, ahol mindenki elmondhatja tapasztalatait, észrevételeit, véleményét a sokakat érintő üggyel kapcsolatban. A projekt eszmei része mellett építészeti, irodalmi, színházi és zenei programsorozatot szervezett segítségeivel, hiszen a probléma nem csupán egyetlen művészeti területen jelentkezik.
A kiálltás molinóit áttekintve különös felismerés, hogy a huzamosabb ideje külföldön élő, vagy külföldi alkotótárssal dolgozó építészek stílusa miként formálódik az újonnan megismert architektúra hagyományai által. Az adott ország írott vagy íratlan építészeti stílusához alkalmazkodik a tervező, munkáit a helyi lehetőségek, a környezetben, társadalomban tapasztalt ingerek, építkezési szokások inspirálják.
Ez a természetes folyamat teszi egyedivé munkájukat és a kiállításon is jól kivehető, megkülönböztethető stílusukat. Mindez a visszatérő magyar tervezők által hazánkba álmodott épületekben és azok terveiben is megmutatkozik, de több építész nyúl vissza a korábbi stílusok jellegzetességeihez is - így a Pécsett újra felfedezett Bauhaus-hoz, így színesítve városaink arculatát. A szépen rendezett kiállításon a földre ragasztott nagyméretű vörös nyilak vezetik végig a látogatókat a rövid életrajzok és a tervek kópiái között. A nyilak az elvándorlás szimbólumai, melyek a Nádor Galéria téglákig csupaszított vagy inkább belsőépítészeti felújítás előtt álló, és abban szándékoltan meghagyott tere, valamint a design-elemként funkcionáló hatalmas vaskövek jól rímelnek a tablók letisztult, hosszúkás alakú vonalvezetéséhez.
 |
Patartics Zorán fontosnak tartja kiemelni, hogy nem akar ítélkezni senki felett, egyéni döntés az elvándorlás vagy maradás, célja inkább csak az okok felkutatása, a jelenség megfejtése és lehetőség szerint az, hogy találjuk meg a módot arra, hogy ezek a tehetséges emberek itthon is érezzék magukat jól annyira, hogy ne más országban vagy városban keressenek dicsőséget.
Ora et labora
Imádkozzál és dolgozzál. Nem vallási értelemben, hanem a XXI. század emberére igazítva.
Életünk felén világossá vált, hogy az elveszett(nek hitt, tartott) ideák – jóság, szépség, szeretet, igazság, becsület, hit és remény – az egyetlen igaz valóság, és az élet legfontosabb célja a valódi tudás megszerzése és az értelmes, örömteli munka.
Nem művészként, de talán életművészként alkotunk naponta szerelmet és szabadságot, tanulunk magunkról és egymástól, másokról és másoktól.
Napóra-zongoránk ötlete az egyszerűség és nagyszerűség jegyében született – mert zene és az időnk tudatos megélése nélkül talán nem is érdemes létezni ..
Helyszíne: Kultúrkert
forrás: panbalkan.hu
 |
| A zongoránál: Luke Jerram |
Az installáció valójában csak gondolatban születik meg. A hangszer ugyan színes és díszes, de mégis megmarad annak, ami: pianínónak. Átlényegülését a szokatlan helyszín és a tárgyhoz tapadó asszociációk és tapasztalatok adják. Valahol Európában, Európa kulturális fővárosában az a végső rendeltetése, hogy emberek álljanak meg mellette, óvatosan leüssenek egy-egy hangot vagy határozottan a billentyűk közé csapjanak. Közben a zene erejével közelebb kerülhetnek egymáshoz, hiszen "a zene az kell, mert körülölel és nem veszünk majd el."
Erre az idézetre talán nem gondolt a projekt megálmodója Luke Jerram, mégis hasonló indíttatásból ered elképzelése. A sajtótájékoztatón az ötletgazda elmondta, hogy Pécs előtt már harminc ország háromszáz zongorája szerepelt a világ nagyvárosaiban szép sikerrel az "utcazongora projektben", ahol a mágikus hangszer intermezzójának köszönhetően - az ismeretlenekkel folytatott egyszerű köztéri beszélgetések és a baráti ismeretségeken kívül - mára már házassággal végződő szerelmek is szövődtek.
A szervezők az EKF keretében az installáció dekorálását javasolták és ebbe a munkába szerették volna bevonni a pécsi művész szakos egyetemi hallgatókat is. Pályázatot írtak ki, melynek győztese elnyerte a lehetőséget az első magyarországi köztéri pianínó kidíszítésére. A fekete alapszín mellett a zenegépre jellemző élénk színek határozzák meg a formájában is némiképp megváltozott szerkezetet, melyre Szalay Tamás és Luke Jerram ünnepélyes keretek között közösen ragasztotta fel a "Play Me, I am Yours!" feliratot, a zongora-projekt elnevezését a sajtóeseményen. A zongora kottatartóján jól ismert dalok egyszerű, laikusok számára is olvasható (számokkal jelölt) kotta található, ezt lehet használni mindenkinek a rögtönzött utcai blattoláshoz. Az Olvasóliget szomszédságában felállított hangszer kissé eldugott helyre, a Kultúrkertbe került, talán a program hivatalos megnyitóján, augusztus 30-án már Pécs valamelyik újonnan felújított közterére kerülhet. Ha marad, remélhetőleg akkor is beváltja a kellemes kerthelyiségben a hozzá fűzött reményeket.
A kivételes küldetéssel felruházott utcai hangszer mellett a szokványos köztéri társasági hely, tárgy a pad. A pad talán az egyik legismertebb általánosan elfogadott szimbóluma a találkozásoknak és alaktól, helytől függően változik az a miliő is, amelyet maguk körül teremtenek meg. A street-art irányzatba tartozóan, egyfajta tér-rehabilitációs program keretében kerülnek fókuszba ezek a köztéri bútorok idén Pécsett, az Északi Várfalsor sétányon - Párizs és Liége példáját követve. Ahogyan Rezsenya Katalin fogalmazott: a pad visszafogott, de érzékeny köztéri bútor, eszerint kell használatba vennünk. A Pán Balkán Art Piknik program nem csak Luke Jerram-nak kínálta fel a lehetőséget, hogy installációival kaput nyisson az emberek között, hanem az épitész szakos hallgatóknak is. Rezsenya Katalin fontosnak tartja a diákok effajta részvételét, hiszen - mint elmondta - a projekt által a diák kiléphet a műteremből valamint a kiállítótér zárt világából és nyomot hagyhat munkájával maga után.
 |
Szalay Tamás a Pán Balkán Art Piknik legfontosabb célkitűzéseit emelte ki. Eszerint a program elnevezése utal a Pán Európai Piknikre is. A két eseményen a közös idea a határok lerombolása, átlépése a kapunyitás problematikája, hiszen Pécs - sok egyéb feladata és funkciója mellett "kapuváros" a Balkán felé. A kultúrát mi magunk hozzuk létre, csakúgy, mint a létrejövő történeteket, melyek alakíthatják egy város történelmét. A Pán Balkán Art Piknik programsorozat leglátványosabb része a pianínó és a padok streat-art projektje, de a programok keretében a városba érkezik szeptember elején a sajátos stílusban zenélő virtuóz hegedűművész Alexander Balanescu és Esma Redzepova is.
