Kicsit sárga, kicsit savanyú, de végre a miénk - azaz finiséhez érkezett Pécsett a 2010-es Európa Kulturális Főváros fejlesztési programja. Október 22-én a nagyközönség előtt is megnyitották a Tudásközpont kapuit, és az utolsó simításokat végzik a korábban Pécsi Konferencia- és Koncertközpontként emlegetett Kodály Központon is.

Az Építész Továbbképző szervezésében e két épületet jártuk be a tervezők kalauzolásával, illetve a zuhogó esőben tettünk egy kísérletet arra, hogy megnézzük, milyen lett a Nagy Kiállítótér.

 

Tudásközpont

A beruházás célja egy 13 000 négyzetméteres, korszerű regionális könyvtár létrehozása volt. Az új intézmény integrálja a város három jelentős könyvtárát: a Pécsi Városi Könyvtárat, a Csorba Győző Megyei Könyvtárat és a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának, illetve a Közgazdaságtudományi Karának Könyvtárát. Az épületben ezen kívül egy 450 fős előadótermet, illetve számos, közösségi funkciókat ellátó teret is kialakítottak: van kiállítórész, könyvesbolt, kávézó, étterem, sőt, még egy hangulatos tetőkert is. A Török és Balázs Építészeti Kft. tervei alapján megvalósult épület mintegy 5,5 milliárd forintból jött létre.

Mivel ez a terület, Pécs történelmi belvárosának határa - Balokány - épp átalakulóban van, Balázs Mihály Kossuth-díjas építésznek a legnagyobb kihívást az épület inspirációszegény környezete jelentette. Ezért döntött úgy, hogy egy öntörvényű, kompakt házat tervez. Így is lett, a könyvtárrész tisztán a funkciónak van alárendelve: lineáris, szisztematikus és átlátható. Az olvasótér fehér és bükk, míg a lépcsőház sötétszürke és üveg. Ezt az egyszerű teret ellenpontozza színében, anyagában és tömegében is az úgynevezett Kaptár.

Nem kérdés, hogy ez az épület leglátványosabb része. Kívülről, az utcáról nem látható, és bár bent az épület minden szintjén jelen van, csak a földszintről lehet belépni. Alakjával és a színes Zsolnay-kerámiával bevont belsejével egyrészt az univerzumot jelképezi, másrészt valóban egy méhkasra emlékeztet. Kívül azonban ez is fehérre van meszelve, mint a falak, így a könyvtár belsejében már inkább egy óriási búbos kemencére hasonlít. A homlokzaton használt árnyékoló napjaink egyik legnépszerűbb megoldása közé tartozik, az Orosházán készült kerámiabevonatos üveg itt azonban több funkciót is ellát. A közeli nagyforgalmú vasútvonal miatt hangszigetel, illetve a hatalmas üvegfelület csillogását is tompítja.

Az épületre – amely eredetileg megyei könyvtár lett volna - 2005-ben írtak ki először pályázatot. Az egyetemek közelsége miatt került bele előadó, és bővítették ki a Pécsi Tudományegyetem két karának dokumentumállományával is. A föld alatt lévő két szint raktár, az első emelet szépirodalom, irodalom- és nyelvtudomány, a második emelet tudományos gyűjtemény, a harmadik emelet a közgazdasági és a jogi, a 4. pedig a gyerek- és zenei könyvtár. A hét szintes épület 9 hónap alatt készült el.

Kodály Központ

A pécsi zenei élet és a konferenciaturizmus leendő fellegvárának szánják a Kodály Központot, vagy ahogy a tervezők hívják: a Kőcsigát. A beruházás célja egy nemzetközi elvárásoknak is megfelelő, korszerű multifunkcionális épület, ami hangversenyteremként, konferenciaközpontként és irodaházként is működik.

Az építészeti tervpályázat 2007 tavaszán zárult le, a győztesek az Építészstúdió Kft. munkatársai (Keller Ferenc, Hőnich Richárd DLA, Sólyom Benedek DLA és Fialovszky Tamás) lettek. A központ alapkövét 2009. augusztus 25-én rakták le. Egy fémhengerbe emléktárgyakat helyeztek el, többek között a Dunántúli Napló aznapi számát, az épület látványterveit, valamint a Pannon Filharmonikusok történetét.

Keller Ferenc, az épület tervezője elmondta, hogy a helyszínbejárás után meglehetősen csalódottan fogtak munkához. Számos tervet készítettek, de a legtöbb használhatatlannak bizonyult. Egy közös azonban mindegyikben volt: a csigavonal, amely végül a jelenlegi épület vezérmotívuma lett. Ez valójában nem más, mint a Fibonacci számsor grafikus – vagy ha úgy tetszik: építészeti – leképezése. „Amint rátaláltunk erre a motívumra, belendült a munka.” – meséli a Keller – „Mindent ez határozott meg. Ezért került a bejárat a csigaház végére, és ezért készült ugyanabból az anyagból a tető, mint maga a burkolat, hiszen ilyen az éti csiga háza is.”

Az épület masszív, egytömegű külseje után kissé meglepő, hogy az előtérben alig találunk derékszögű síkokat. A megdöntés azonban ésszerű kereteken belül zajlik, így egy elegáns, mégis játékos teret kapunk, amely kellően nyitott, hogy ne zavarjon minket az aszimmetria. Az arany, a sárga meleg árnyalatai és a barna igazán kellemes hangulatot teremtenek, a piros bőr ülőpadok pedig csak fokozzák ezt a hatást mind a földszinti fogadótérben, mind a karzatról nyíló emeleti részen, ahonnan – a tájolásnak köszönhetően - csodálatos kilátás nyílik a Misinára. 

Az épület bejárása után már egyáltalán nem csodálkozunk azon, hogy a hangversenyterem is aszimmetrikus. Ezt a megoldást Magyarországon ritkán alkalmazzák, pedig az aszimmetria nem csak akusztikai szempontból kiváló, látványnak sem utolsó. Méreteit tekintve 999 fő befogadására alkalmas, de ez a zenekartól függően csökkenthető. Természetesen a nézőtér is variálható: a zsöllyerész elmozdításával a terem akár reprezentatív báloknak és fogadásoknak is otthont tud adni.

A 7, 2 milliárd forintból létrejött épületetben lesznek a Pannon Filharmonikusok, illetve a Pécsi Kulturális Központ irodái is. Látogatásunkkor még javában zajlott a munka, hogy a december 9-ei ünnepélyes nyitókoncertre minden készen álljon.

Nagy Kiállítótér

Pécs a 70-es években vált fontos képzőművészeti központtá, ekkor alakult a Káptalan utca a múzeumok utcájává. Itt található az Amerigo Tot Kiállítás, a Zsolnay Múzeum, a Vasarely Múzeum, a Reneszánsz Kőtár, a Modern Magyar Képtár Martyn Gyűjteménye, a Nemes Endre Múzeum, Schaár Erzsébet „utcája”, és a közelben van a Csonváry Múzeum is. Az EKF-program keretében gyakorlatilag a teljes Múzeum utca megújult, hogy az eddiginél koncentráltabb képzőművészeti csomópontként működjön tovább. Hét múzeumépületet (köztük a Vasarely Múzeumot) újítottak fel, de a célok között szerepelt az épületek körüli parkosítás, és a kapcsolódó közterek rekonstrukciója is. Ez a tavasz és a nyár folyamán megtörtént, de a Nagy Kiállítótér (Modern Magyar Képtár) megnyitójára egészen októberig kellett várni.

Az évek során többször átszervezett projekt nem egyszer zsákutcába jutott. Az első tervek még a Papnövelde utcai régi megyeháza barokk épületének felújításáról, átalakításáról és egy új tömb felhúzásáról szóltak; a föld alatti a bővítéssel pedig a kiállításokra hasznosítható teret a négyszeresére növelték volna. De még 2006-ban kiderült, hogy nem lehet a föld alatt bővíteni, mert a mélyben sziklát találtak, amitől csak robbantással tudtak volna megszabadulni. A következő érvágásra 2008 elején, a költségvetés csökkentésekor került sor, ekkor az újonnan épülő Nagy Kiállítótér tervét elvetették, és maradt a régi megyeháza felújítása. A barokk épület műszaki átadását június 30-ára tervezték, de több mint három hónapot csúszott, így a várva-várt Bauhaus kiállításnak is más helyszínt kellett keresni. 

forrás: hg.hu