Költő, író, színpadi szerző, gyermek- és ifjúkora Pécshez kötődik. A Mária utcai színházban szerzett színházi élményei, a cisztercita főgimnázium önképzőköréhez kötődő irodalmi kísérletei egész életében elkísérik. Érettségi után Budapesten egyetemet végez, bölcsészdoktor, a fővárosi lapok munkatársa, a zene-és színművészeti akadémia tanára, sikeres színdarabok és verseskötetek ünnepelt szerzője lesz. Írt tragédiát és komédiát, operát és dalművet, magyar olvasókönyvet és jelmeztant, vers- és költészettant, esztétikát, kézikönyvet a színpadi gyakorlatról, érdekfeszítő történeteket a korabeli színészvilágról. Több mint száz könyv szerzője. 1895 – a Pécsi Nemzeti Színházat az Ébredés c. egyfelvonásosával nyitják meg. 1896 – Az ezredik esztendő című versét mondják a millenniumi iskolai ünnepségeken. Pécsett. Az önéletrajzában „szárazföldi Nápolynak” nevezett Pécsett egész életében rajongásig szerette, könyveiben éltette.
