Hónapok óta bukkannak fel újabb és újabb részletek a Tüke Fenomén című dokumentumfilmből. Az eddig csak szakmai berkekben bemutatott alkotás az 57. Országos Függetlenfilm Fesztiválon a Legjobb Kreatív Dokumentumfilm kategóriában hozta el az első díjat. Az eddig ismeretlen rendezőt, dr. Százados Miklóst kérdeztük a filmről, Pécs különös erejéről és a Központi Hivatalról, annak apropóján, hogy filmjét hivatalosan csak október 9-én, 18 órakor mutatják be a II. CinePécs Nemzetközi Filmfesztiválon, a Civil Közösségek Házában.
 |
| A rendező-vágó dr. Százados Miklós munka közben, Fotó: Samu Mihály |
Ismeretlenül cseng a nagyközönségnek a neved, mint független filmes, elárulnád, mit kell tudnunk rólad, mit is jelent neked a város?
Pécsi vagyok, közel harminc évet éltem itt, itt is végeztem orvosként, lassan tíz éve, hogy Budapesten dolgozom. Heti, havi rendszerességgel járok haza szüleimhez és testvéremhez, lélekben osztozom a város sikereiben, és bántanak a gondjai. Nem tanultam sehol a filmkészítést, szabadidőmben videózom, éjszakánként egy számítógép mellett készülnek a videoklipek, rövidebb, hosszabb filmek. A filmezés számomra nem megélhetés, hanem szerelem, vagy teher; mikor melyik arcát mutatja.
Ezek szerint több hasonló munkát is készítettél.
Igen, időrendi sorrendben egyebek mellett Kozma Orsinak, Ákosnak, Dopemannak, Funktasztikusnak és az Animal Cannibalsnak, valamint a Kiscsillag zenekarnak készítettem klipeket, kisfilmeket.
Honnan jött a Tüke Fenomén ötlete?
Tavaly év végén Csáky Zsadány barátomnak említettem, hogy van valami, ami nem hagy nyugodni Péccsel kapcsolatban. Mikor elmondtam neki, mire gondolok, Zsadány - aki addig sose járt Pécsett, - jól kiröhögött. Később felkerestük rokonaimat, régi ismerőseimet, barátaimat, tanáraimat, a város ismeretlen és ismert arcait. Egy-két órás kamera előtti beszélgetést kértünk tőlük. Már az első reakciók is nagyon meglepőek voltak; mindenki ugyanazzal a manapság egyre ritkábban észlelhető lelkesedéssel ült le a beszélgetésekre. A forgatás előrehaladtával Zsadány magabiztos mosolya meglepett tekintetté szelídült.
De ebben azért ugye még nincs semmi misztikus?
Ebben nincs, csupán annyi, hogy alanyaink összesen huszonnégyen voltak. Huszonnégy felé küldhettek volna el az őrült ötletemmel kapcsolatban. Ehhez képest fel sem merült, hogy ellenszolgáltatást kérjenek; az addig ismeretlen emberek puszta kérésünkre régi ismerősként beszéltek a városról érdekes és különös történeteket. A mesék és emlékek egy idő után azonban kifutottak a kezünk alól, saját utakon kezdtek el hömpölyögni, mind nagyon hasonló irányba. Ők nem ismerték egymást, lehetetlen, hogy összebeszéltek volna. Az interjúk befejeztével vidéki barátaimmal forgatni indultunk a városban. Részemről ez kulturális misszió is volt az irányukba, Európa Kulturális Fővárosában. Összesen közel ötvenórányi anyag gyűlt így össze, melyet több mint fél év alatt hoztam a jelenlegi filmszerű formájába. Befejezni nem lehet egy ilyen munkát, csak abbahagyni. A hibáival és erényeivel együtt olyan lett, amilyen lett.
Az 57. Országos Függetlenfilm Fesztiválon mindenesetre a Legjobb Kreatív Dokumentumfilm kategóriában első díjat kapott.
Valóban, ennek nagyon örülünk, bár ismerve a filmben bemutatásra kerülő jelenséget, az igazat megvallva ez különösebb képen nem lepett meg bennünket.
Arra gondolsz, ami miatt a filmet a Központi Hivatal most már hónapok óta nem engedi bemutatni?
Erről igazából nem szeretnék beszélni. A film elkészítésében sokszor gördített akadályt elénk a Hivatal, illetve annak revizora. Az anyag nagy részét elkobozták, folyamatos nyomás alatt kellett dolgoznunk. Végül teljes egészében be akarták tiltani, így csupán bár teltházas, de titkos, szamizdat jellegű szakmai vetítéseken tudtuk levetíteni. Csak kevesek vállalták fel egy ilyen bemutató kockázatát. A II. CinePécs Nemzetközi Filmfesztivál szervezői köztük vannak, így október 9-én szombaton este 18 órai kezdettel a Civil Közösségek Házában, Pécsett, a Szent István tér 17. szám alatt láthatja végre a nagyközönség is a filmet, lehet, hogy ezúttal utoljára.
A Tüke Fenomén egy forint állami és szponzori támogatást sem kapott, saját erőből készült. Nagy köszönet szereplőinek, segítőinek és alkotóinak:
Interjú alanyok: Beck Zoltán, Bányai Krisztián, Dlusztus Miklós, Farkas Roland, Felcser Máté, Hárságyi Balázs, Hölbling Tamás, id. Bundy János, ifj. Bundy János, Iván Ágnes, Iván Judit, Jakabos Zsuzsanna, Jeges Eszter, Kamarás Iván, Katus Attila, Kiskároly Edina, Lakner Tamás, Lovasi András, Mészáros Milán, Odrobina Tamás, Rátgéber László, Takáts Eszter, Tóth Ákos, Varga Csaba, Vujity Tvrtko
Stáb: Ambrózy Péter, Bognár Tamás, Csáky Zsadány, Erős Edit, Faragó Zoltán, Németh Gábor, Samu Mihály, Szathmári Tamás, Százados Miklós, Tarr Péter
 |
| Balról jobbra: Csáky Zsadány, Százados Miklós, Faragó Zoltán, Tarr Péter, Fotó: Samu Mihály |
