Az öt alkalommal Pécsett az Európa Kulturális Fővárosa program keretében egy cirkuszi sátorban vendégszereplő La Clique nemzetközi társulat produkciójának legfőbb erénye, hogy tényleg képes meghökkenteni a közönséget.
Nyolc különböző számot látunk, ezekből kettő valóban világszínvonalúnak tűnik és a többi előadónak sem kell szégyenkeznie, mert képes egyéni karakterét és profizmusát megmutatni az intim térben, ahol körben ül a közönség, a színpad egészen pici. Az előadás alatt lehet fogyasztani, hiszen végig működik a bár. A show közepén érkezik a spanyol származású korábban színészként is komoly elismertséget szerző Ursula Martinez és a merészen szenvedélyes vetkőző számával szinte felrobbantja a sátrat. Nem csak az erotikája perzselő Martineznek, hanem a színészi eszköztára is elsőrangú.
Az általa előadott első szám abból áll, hogy egy összehajtott zsebkendőt rejt el mindig más helyre, először még a ruhadarabjait használja erre a célra, amikor azoktól megszabadul, akkor is feltalálja magát és megoldja a rejtekhely problémáját. Aztán a második részben egy gitáros számot ad elő, már végig jelmezben, spanyol nyelvleckével és a liberális identitás nézeteit ismertető hatásos monológgal. Lebilincselő, nem felejtethető jelenség. Nem csodálom, hogy az esten konferansziéként is közreműködő Brett Haylock producer - rendező büszke arra, hogy Martinez a világjáró La Clique tagja. A cirkusz, a varieté és a kabaré határán mozgó előadás másik egyértelmű erőssége a berlini származású eredetileg tornásznak készülő David O'Mer, akit "kádas fiúként" emlegetnek, nem alaptalanul, hiszen a remek légtornász produkciójának alapeleme egy vízzel teli fürdőkád. O'Mer ruházata egyetlen farmernadrág, így a show (vizes) farmeres Adonisze nemcsak erejével és ügyességével hódítja meg a női szíveket, hanem az ízlésesen tálalt férfiasságával is.
A La Clique most látott humoros és groteszk jelenetekben bővelkedő műsora hét évvel ezelőtt született meg az Edinburgh-i Fringe Fesztiválra. Az előadásnak akkora sikere lett, hogy azóta járják vele a világot, Sydney, Melbourne, Montreal és Párizs után érkeztek Pécsre. Időközben változtak az előadók, előfordult, hogy valaki valamelyik fellépés színhelyén csatlakozott a csapathoz, otthagyva az ottani cirkuszt, vagy színházat. Nem említettem még az elragadó norvég gumiembert Frodo-t, aki magától érthető természetességgel bújik bele egy teniszütőbe vagy ül rá egy zsebkendőnyi dobozra. A svéd Carl-Einar Hackner bűvésznek és zenebohócnak is kitűnő, egyszerre szeretni valóan esendő és profi trükköző.
Jól illik a műsorba két duó az Ausztráliából, származó "Két angol úr" - Denis Lock és Hamish McCann - parádés erő és egyensúly mutatványa és a The Skating Willers művésznéven dolgozó Jean-Pierre Poissonnet, valamint Wanda Azzario alkotta páros a gravitációval harcoló száma. A bábokkal dolgozó montreali Cabaret Decadanse tagjai Serge Des Lauriers és Enock Turcotte ugyancsak egyéni ízt hoztak a show-ba, mint ahogy az ugrókötéllel és karikával ügyeskedő ausztrál Jess Love is nevéhez méltóan szerethető volt. A produkció után egyetlen hiányérzet fogalmazódott meg bennem: milyen jó lenne, ha pesti, (pécsi) éjszakában lenne állandó helyük, a La Clique-hez hasonló színvonalas varieté műsoroknak.
Balogh Gyula / Népszava
forrás: nepszava.hu