Bányamérnök, 1966-os nyugdíjba vonulásáig a Mecseki Szénbányák Vállalat üzemgazdasági osztályvezetője volt. Nyugállományba vonulását követően „jegyezte el” magát a helytörténeti kutatással. Két monumentális munkája több mint 2000 oldal terjedelmű, és mára a felhasználók által egyszerűen a „Madas”-ként ismert. Pécs belváros telkei és házai 1978-ban jelent meg, míg a pécsi Budai Külvárosról készült adattárat 1985-ben adták ki. Emellett több kisebb tanulmányt publikált a város történetéről. Helytörténeti munkáiért 1985 Pro Urbe Pécs kitüntetést kapott, emlékére 2002-ben konferenciát tartottak.
