Pákolitz István József Attila-díjas költő, író, műfordító Pakson született. Szegény családban nőtt föl, majd a kalocsai Jezsuita Gimnáziumban érettségizett. Ugyanott az érseki Tanítóképzőben szerzett diplomát. 1955-ben költözött Pécsre, ahol előbb hivatalnoki munkát végzett, majd a Jelenkor folyóirat szerkesztőjeként, valamint a Dél-Dunántúli Írócsoport titkáraként dolgozott. Verseiben számos alkalommal örökítette meg Pécs városát.
Jelölő: Jelenkor folyóirat - Pécs
Széchenyi tér
A tér a Tanácsháza ablakából:
akár a hangyaboly; nyüzsögve lót-fut,
furakodik, vagy únottan téblábol
az ember ember hátán; mint tojótyúk
fireg-forog, ki másikat előzne
s pont nekimegy; a megafon recsegve
zendít az ismert Strauss-keringőre,
utána fox jön pattogó ütemben;
csepp szünet nélkül, forrásként bugyogva
folyik a térre a sok keskeny utca;
az autóbusz szinte már lerogyva
fékez, pohos bogárként mászik; futva
osonnak el a gyik-futású taxik;
izzad a török-templom kupolája,
a Nádor ablakában Bak-sör habzik;
a kirakatok mi mindent kinálnak!
– hogy illenék rám az a csinos nyári
öltöny! – s a cipő az aszfaltra lépne;
a barokk-Szentháromság figurái
hunyorognak a nyáreleji fényben;
gatyásgalambok tarka karneválja
suhan a rőt-fényes tetők felett;
néhány barátkozóbb leszáll, egy lányka
morzsolgat nekik puhakenyeret.