HTML

Pécs 2010

Pécs 2010 - Európa Kulturális Fővárosa

Pécs mindenkinek szól. Mindenkinek lehetnek élményei, emlékei. Új emlékei is. Ez a blog azoknak az emlékeknek a megosztását hivatott segíteni, támogatni, ami Péccsel és a Kulturális Főváros rendezvényekkel kapcsolatos.

Pécs 2010 hivatalos oldal

Facebook

Friss topikok

Pécs 2010 - Európa Kulturális Fővárosa

2010.11.12. 18:39 pécs2010

Rémségek apró cirkusza - A Tiger Lillies lépett fel a kétnapos pécsi minifesztiválon

Címkék: the tiger lillies circa cirkusz a színházban freekshow

A rémségek világában a hármas szám bűvös erővel bír. Hiszen elég, ha csak eggyel többet adott az ég valamelyik páros végtagunkból, máris a számkivetettek között találjuk magunkat. Hát ha még annál is többet. Háromlábú Jake, Háromszívű Rose és a három pár kezű szörny mind-mind köztéri látványosság a brit Tiger Lillies show-jában, ahol a musical ad randevút a cirkusznak, a mélabú a gyilkos iróniának.

De először is beszéljük meg, hogy hol vagyunk. A helyszín: Pécs, Európa egyik kulturális fővárosa, mely az idén sok más program mellett, az „újcirkusz” irányzatait, különféle iskoláit bemutató programsorozatot is indított. Ennek kezdete a nyári Cirkusz- és Utcaszínház Fesztivál volt, ám a koronát a nem létező fejre egy kétnapos minifesztivál (Cirkusz a színházban!) tette fel a hét elején. A Circa társulat Ausztráliából, a Tiger Lillies Freekshow című előadása pedig Angliából érkezett.

Nem én vagyok az egyetlen, aki megpróbálta már besorolni, valamilyen műfajba betuszkolni a triót. Vannak, akik a „kasztrált bűnöző anarchista brechti blues triójaként” emlegetik, miközben az opera elemeit vegyítik a cigányos temperamentummal és dallamvilággal. Ehhez csak annyit tennék hozzá, hogy ugyanakkor rém lazák is. Leginkább ugyanis ez derül ki róluk a pécsi előadások előtt tartott sajtóbeszélgetésen, ahol az olasz rendező, Sebastiano Toma tűnik a legmerevebbnek. A munkamódszerükről nem árulnak el sokat: a „rémfigurák” előbb Toma fejében és rajzasztalán születnek meg, melyekhez végül az énekes, Martyn Jacques ír dalokat. A Freekshow-ban mintegy ötévnyi ötletelés és húsz-huszonkét dal van, ebből állt össze a végleges változat.

Ám előbb meg kellett találni a világban a rajzokhoz illő szereplőket, a cirkuszi, mutatványosi világ, „klaszszikus” középkori figuráit: törpéket, artistákat, zsonglőröket. Valamilyen „testi fogyatékkal” élőket. Mint a világ leghosszabb hajú hölgye, a hajlékony Kígyónő, aki úgy teszi a bokáját az arcához, mint ahogy más egymáshoz illeszti az ujjait. Ők azok, akik a középkorban még a vásári látványosság legfőbb elemeit adták, s akiket manapság ismét divat elzárni a hétköznapi világunktól. Életükről, érzéseikről, álomvilágukról alig tudunk valamit. A műsor tehát a perifériára szorult emberek sorsát, a normális élet iránti vágyódását jeleníti meg elsősorban. Mindezt iróniával, mélabúval és gyilkos humorral.– Mert mi a jobb nekik? – veti fel a költői kérdést Martyn Jacques – Ha szerepelnek egy ilyen show-ban? Vagy inkább zárjuk be őket valamilyen intézménybe?

A helyes válasz persze a beilleszkedés lenne, de ennek lehetetlenségét maga a műsor is jelzi. Ki lenne képes elviselni Rose három szívének eszeveszett dobbanásait? És hol találná meg a helyét, ha nem a színpad művi világában az immár nyugdíjaskorba lépett törpepár, akiket még mindig hajlamosak vagyunk gyerekekként kezelni, hiszen olyan aranyosak... nem?

A műsor folyamatosan változik, a rémtársulat bővül, hiszen fogyatékosokat bárhol a világon lehet találni, magyarázzák. Akár Pécsett is? – kérdezik az újságírók. Hogyne, válaszolják, másnap délelőtt castingolunk a szállodában, gyertek el. Délután, persze, kiderül, mindez csak a brit humor része: a műsor feszes, mindenkinek helye és szerepe van, és a társulatot sem érdemes bővíteni újabb „szereplővel”.

És már jönnek is sorra. Énekel az öngyilkos bohóc, bemutatkozik Ugly Joe és Flipper Boy (sajnos csak dalban), pattogósan vidáman énekelnek a lobotómiáról, mint egyetlen megoldásról, melynek segítségével a rémségek végre a szabad élethez és az istenhithez juthatnak el. A dalokat artistamutatványok egészítik ki: törpék táncikálnak, az erőművész pár (Katja Hauf és Philip Thimm) előbb a földön, majd a levegőben sokkolja a közönséget. Ez utóbbi szám, kiegészülve az Örökre együtt című dallal, a show csúcspontja. De vicces a zsonglőr, Matthias Romir is, aki egy szemüveg, egy keménykalap és egy piros labda segítségével bűvöl el minket. Ám legtöbbször a társulat csak amolyan illusztrációként szerepel. Ha alvó emberekről szól a dal, akik csak álmukban élnek, akkor bejönnek, és leheverednek a színpadra. A törpék, Hofer Roland és Irine valódi szám nélkül, néha csak ide-oda tologatnak egy-egy cirkuszi kocsit, vagy úgy tesznek, mintha táncolnának. Ritka az olyan költői kép, amikor a kocsiban elheverő, buja Rose fölé három világító papírszívet lógatnak egyegy horgászbot segítségével. De arra is sokáig emlékezni fogok, amikor a Roland a takarásban önfeledt csókot nyom párja, Irine ajkára. Ha keres valamit a Tiger Lillies, akkor nyilván ilyesféle, műsoron kívüli, kuliszszák mögötti pillanatokat keres. Paradox módon a show, a csillogó felhajtás elemeivel.

Ám nem minden telitalálat. A frontember fejhangja hol torokszorító érzést kelt, hol meg felmennénk a színpadra, és sírva könyörögnénk, hogy hagyja abba, ha csak egy percre is. Hiszen ő a narrátor, a széteső világ kötőanyaga, ő mesél, ő mutat be mindenkit, hol rekedtes, kocsmai blueshanggal, hol meg az éteri falzettel. A második felvonás végére viszont igazi lendületet kap a show: ekkor derül ki igazán, hogy miért lehet értük feltétel nélkül rajongani.

Mert vérprofik. Olyan szempontból is, hogy a tapsrend után még kifestve, jelmezestül kirohanjanak az előtérbe, hogy máris a megvásárolható hanghordozóikat reklámozzák. És dedikálnak is rögtön: plakátot, borítót, meg ami csak akad. Miközben tudják, alig fél óra múlva, a második előadáson minden kezdődik elölről. Ne is mondják, rémes…

forrás: nol.hu


Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://pecs2010.blog.hu/api/trackback/id/tr392445811

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.