A bocsánatkérésnek ez a legegyszerűbb, hétköznapi kifejezésre juttatása Japánban mindennapos, felmérések szerint azonban pl. Németországban már csupán harmad-annyiszor használják ezt a kifejezést, mint Japánban. Magyarországon még ilyen felmérés sem készült, de személyes tapasztalataim alapján joggal feltételezem, hogy mind a magán, mind a közéletben az elnézést-kérés igencsak ritka dolog, és egyáltalán nem mindennapos rutin; holott feltételezhető, hogy nagyjából ugyanannyi okunk lenne embertársainktól elnézést kérni itt, mint Japánban.
Valószínű, hogy mind a magán, mind a közéletben sokkal jobban éreznénk magunkat, ha ez a gesztus; tehát saját tévedésünk, hibánk, tájékozatlanságunk, butaságunk, önzésünk, szűkkeblűségünk, intoleranciánk belátása, és az emiatt keletkezett félreértés, zavar, megbántottság, lelepleződés felett érzett sajnálkozásunknak pont itt és most gyakrabban adnánk hangot. Nem is beszélve arról, hogy hiányzó elnézést-kéréseink okozta lelkiismeret furdalást általában agresszióval, nagyképűséggel, intoleranciával párosítjuk - ugyancsak, mind a magán, mind a közéletben.
Ezért gondolom, hogy a kaotikus városi vizualitás közepén, reklámok, útmutatók, graffitik, óriásplakátok özönében egy ilyen, szándékosan egyszerű munka nagy hatású lehet. Az első kérdés, amit felvet, hogy itt és most ki is kér kitől elnézést, és már csupán ez a kézenfekvő interpretációs feladat is messze viheti a nézőt. Ugyanis be kell látnunk, hogy sok a lehetőség az elnézés-kérésre. Tehát mindenki aktuális diszpoziciójának megfelelően értelmezheti az ELNÉZÉST. A tábla továbbá alkalmas képi üzenetek készítésére (valaki lefényképezteti magát a tábla alatt, és úgy kér elnézést), aztán gyakorolhatjuk a szó kimondását is; egy biztos, amig ez a munka köztéren lesz, addig többször fog elhangzani az, hogy ELNÉZÉST, mint egyébként.
További pályamunkák és szavazás: art.pte.hu/21parbeszed
Forrás:artpool.hu